A mai
napunk mondhatni szokásosan indult; elmentünk a WBS-hez ahol is utolsó
tannapunkat töltöttük el. Nagyon érdekes volt, tesztet is írtunk. Tom a mai nap
osztotta ki a munkahelyünkkel kapcsolatos dossziékat, amikben a szerződésünk is
benne volt.
Miután búcsút vettünk nagyon kedves tanárunktól, elindultunk a
városba, ezúttal Drezda Neustadt városrészét fedeztük fel, többek között a Kunsthofpassage kreatív udvarait.
A séta végén az Elbán átívelő híd (Augustbrücke) alatt átbeszéltünk minden fontos információt a
munkáról.
Ezután felültünk a városi fesztivál (Canaletto - Stadtfest) alkalmából nemrég felállított óriáskerékre, ahonnan csodás
kilátás nyílt
a városra. Páran, szerény
személyemmel együtt felültünk egy a közelben lévő adrenalinbombára, és
végigsikítoztunk vagy 5 percet. De ami ez után következett, felejthetetlen
marad a számomra; több kis csoportra oszlottunk, és a miénk felült egy nagyon
nagyon jó helyre. Tudni kell, hogy a masina 54 m magas volt, a sebessége pedig
elérte a 120 km/h-t. Volt hogy a föld és az ég helyet cserélt egymással, vagy
éppen olyan lehetetlenül forgott, hogy a félelemtől be kellett csuknom a
szemem. Egy nagy vasrúd két végén a gravitációt mesterien kihasználó fülke
volt, ahol szinte szabadon mozoghatott az ember (megjegyzem, azért nagyon be
voltunk ám biztosítva). Fejjel lefelé, vagy fejjel felfelé de hihetetlen
sebességgel.
Kis szabad programot kaptunk, hogy megismerkedjünk a fesztivál hangulatával, de kilenckor már otthon voltunk. A mai nap is élménydús volt,
jól éreztük magunkat, de ma sem kell altatódal.
Mindenkinek
nyugodalmas, jó éjszakát!
Eszter
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése